Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Halottak Napjára

2021.10.29

Halottak Napjára

November 1-je mindenszentek ünnepe, november 2-a a halottak napja a keresztény világban. Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor. A halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé.

Mese egy kisfiúról és egy nagymamáról

A kisfiú olyan ötéves forma volt. Várt. Várta a nagymamát, akivel ki fognak menni a papához a temetőbe. A nagymama pedig még tett- vett. A fiú pedig izgatott volt már, sosem volt a temetőben, a papánál sem, így kérdezgette a nagymamát.

- Mama, miért visznek az emberek ennyi virágot a temetőbe?

- Mert a virágokkal gondolnak azokra, akiket szerettek, de már nincsenek. Úgy mint a papa.

- Értem. Mama, én is szedhetek virágot amit vihetek ki oda?

- Persze Angyalom. Nekem még van egy kis dolgom, szedj amennyit akarsz, a fagyok úgyis elviszik. A kisfiú fogta magát, és kiment, és egy nagy kazal virággal tért vissza. Közben a nagymama is elkészült, így elindultak. Mikor kiértek, a nagymama biztos léptekkel ment, a kisfiú megszeppenve követte a kősírok között. Majd mikor odaértek a papa sírjához meglepődött.

- Mama, a papa ott van lent?

- Csak a teste, a lelke ott fent a mennyben.- mutatott az ég felé.

- Az jó, mert ott lent biztos hideg van, és a papa nem szerette a hideget. Az a sok bácsi, és néni is ezért jön ki a temetőbe? Virágot hozni?

- Igen, de nemcsak virágot hoznak, hanem gondozzák tisztogatják a sírokat, és sokat gondolnak azokra akikhez kijöttek.

- Akkor ezért szomorú mindenki itt?

- Tudod, sajnos az emberek sokszor későn eszmélnek rá mennyire múlandóak vagyunk, és sok dolgot nem tudtak elmondani azoknak, akik már nincsenek közöttünk.

- De miért nem akkor mondják el, amikor a többi ember még nincs a mennyben? Mert így is hallják? A papa is hall minket?

- Remélem igen Angyalom...

- Mama, körbemehetek?

- Jó, de messze ne menj, nemsokára végzek.

A nagymama belemerült a feladatába, és fel-felpillantott kisunokáját keresve. Látta a komor tekintetű szőke üstököt, ahogy járkál csendben. Aztán a jövő-menő emberek szavára lett figyelmes.

- Virágot kaptam egy kisfiútól... - Marika egy kisfiú adott két szál virágot nekünk... - Megjelent és mosolyogva adott egy virágot és elfutott...- Kié ez a kisfiú? Végig járja az egész temetőt, és mindenkinek virágot ad! A nagymama körbenézett, és meg is látta unokáját, ahogy egy hajlott hátú asszonynak adja épp az utolsó szál virágot a kezéből.Oldalt pillantott, s a nagy csokor virágnak hűlt helye volt, amit unokája szedett. Könnybe lábadt szemmel hívta magához:

- Hát te merre jártál? Most hallom, hogy egy kisfiú mindenkinek virágot osztogat. Nem a papának szedted?

- A legszebb itt van, az a papáé. A többit meg odaadtam néniknek és bácsiknak.

- De miért?

- Mert szerintem sokkal jobb a kezükbe adni a virágot az embereknek. A nagymama magához ölelte a kisfiút, és szeme összeakadt azokéval, akik lassan, mosolyogva sétáltak el mellettük. Kezükben egy szál virággal, párás szemmel. Majd halkan így szólt:

- Tudod, ezt a papa biztos látta...

  • Biztos?- nézett fel rá a kisfiú.

  • Biztos...

Forrás: wikipédia és az internet tudástára

SzBF